• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

Ha meghalljuk a mese szót, azonnal kisgyermekeknek szóló történetekre gondolunk. Nem volt ez mindig így, hiszen felnőtteknek szánt meséken keresztül ismerkedtek meg a paraszti sorban élő férfiak és nők a világ dolgaival, a tiltott cselekedetekkel, a helyesnek vélt megoldásokkal, melyek a napi élet kérdéseire adtak választ. És ki ne szeretné hallgatni Seherezádé Ezeregyéjszaka történeteit?!
 
A gyermekek és a mese kapcsolatának fontosságát senki nem kérdőjelezi meg. A szülők egyértelműen tudják, hogy a gyermekeknek szüksége és igénye van a mesére. Elgondolkodtató, hogy mégis oly sok családban háttérbe szorul. Gyakran csak alacsony életkorban olvasnak (még ritkábban mesélnek fejből) gyermeküknek a szülők.
 
Sokan gondolják azt, hogy kell a gyermeknek a képi segítség és jobban megérti, ha látja is a történetet. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a médiában megjelenő, esetleg rögzített rajzfilmek kínálatát a gyermekek jobban ismerik, mint a könyvekben megbújó csodás világot. (Ez utóbbi felfedezése valóban sokkal nagyobb erőfeszítést kíván – viszont nagyobb élményt nyújt.)
 
Általában elmondható, hogy jobban megérti a gyermek, ha látja, hallja, tapintja, kimondja, ízleli, tehát minél szélesebb érzékszervi repertoárral tapasztalja meg a körülötte levő világot. A mesékre ez nem vonatkozik. Téves az a gondolat, hogy a rajzfilmek jótékony hatásúak és helyettesítik a személyes mesélést. Ebben az esetben ugyanis egy meglévő képi megjelenítést kap készen  a gyermek, és az ő kibontakozó elméjének már nincs dolga a képzelet világában. Valójában hatásosabb, ha a gyermek maga teremti meg azt a világot, melyben a történet játszódik, valamint a szereplők alkatát, ruháját, a szituációkat, a helyszíneket az alapján, amit hall. Természetesen a meglévő vizuális és társas élmények ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak. A korábbi tapasztalatok részleteiből új képeket állít össze a mese hallgatója és az olvasója.
 
Hogy meséljünk a gyermekünknek és miért?
Tegyük félre a napi gondokat! Lefekvés előtt találjunk alkalmas időpontot! Alakítsunk ki egy kis szertartást és teremtsünk meleg, szeretetteljes környezetet, melyben a gyermek hozzánk bújhat, vagy befészkelődhet az ágyába, és biztonságban, kényelemben tud elmerülni a mese csodálatos fantázia világába. A hangunk megnyugtatja őt. Fontos számára, ha szokássá válik, és számíthat erre a meghitt együttlétre. Hiszen a család minden tagja elfoglalt, egész nap távol vannak egymástól és alig marad figyelem és türelem egymásra. De ez a pillanat csodás alkalom arra, hogy a szülő és gyermeke között elmélyüljön a kapcsolat!
 
A jó mese felkelti a gyermek érdeklődését, ugyanakkor nevelő hatású életkorának megfelelő szinten.
Egész pici gyermeknek is lehet mesélni, hiszen ismeri és megnyugtatja őt szülei jól ismert hangja. Nem minden mese alkalmas minden életkorban. Kijelenthető, hogy nem tudja a kisgyermek különválasztani a valóságot a mesevilágtól. Az egyszerűség az egészen kicsit számára a megfelelő, esetleg rövid, háziállatokról szóló rímmel tarkított verses mesékkel. Az óvoda kezdésére már megértik az egyszerűbb tündérmeséket, és el tudják különíteni a tisztán jó és rossz megjelenítését. Ekkor már a népmesék, a bonyolultabb állatmesék is érdekesek, hiszen segítségükkel szocializálódik, merít a saját népe kultúrájából, ismeri meg annak a társadalomnak a jelképeit és gondolkodásmódját, melyhez tartozik. A példákból és a tanulságokból megtanulja, hogy intézze el problémás ügyeit, milyen módon állhat ki saját magáért, azt, hogy a küzdelemnek és a kitartó munkának gyümölcse van, mely nem csak anyagi, hanem erkölcsi jellegű is lehet.
 
A mese nélkülözhetetlen a gyermek egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Általa gazdagodik fantáziája, szókincse. A mese segíti, hogy hosszabban és kitartóan tudjon valamire figyelni, abban elmélyedni. Átéli az izgalmakat, azonban mindez nem jár valós, közvetlen veszéllyel a számára. Találkozik azzal a helyzettel mely megmutatja számára: a problémás esetekben is van megoldás. Tehát a katarzist megélve eljut a megoldáshoz. Felkészíti a lelkét az élet megpróbáltatásaira. A félelmetes mesefigurák, illetve történések csak átmenetileg nyugtalanítják a gyermeket, hiszen mellette vagyunk, és a történetben is bekövetkezik a feloldás. Idővel pedig megtanulja különválasztani a valóságot a mesevilágtól.
 
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olvasás elsajátításának fontosságát! Mindannyian azt szeretnénk, ha gyermekünk rendszeresen olvasna. A meséléssel kicsi kortól könyvhöz szoktathatjuk gyermekünket és soha nem múló igény alakulhat ki benne az olvasás iránt.