• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

Kitájékozás

Részletek

Látogatás
6225
Értékelés
Star10Star10Star00Star00Star00
Régen történt. Kenyérkeresetből a dorozsmaiak lovaskocsikkal messzi tájékokra hordták elpiacolni a falu határában söpörhető, tisztogatásra kelendő sziksót. Egy tál búzáért vagy kukoricáért adtak egy tál széksót.Összefogott három dorozsmai ember két kocsival, három lóval. Egy nap alatt leértek Nagyszentmiklós tájékára, amikor rájuk szakadt az este. El is fáradtak, el is törődtek, ahogy ők mondták, vacsoraképpen kifogtak, a lovakat eleresztették legelni, ők meg beszélgettek a csillagos ég alatt, amíg az álom eltarisznyázta tőlük a sötétben múló időt.De azért nem sokkal az éjfél után fölérzöttek, hogy majd készülődnek az útra. A szanaszét legelésző lovakat kezdték legelsőbben is összepásztoríta-ni. Kettőt megtaláltak nem messzi tőlük, még akkor is legeltek, mert a ló soha nem bír a hasával elbékülni. Hanem a harmadik lovat, a nagy sárgát sehol sem találták. Elkezdtek tanakodni: hun a sárga, hun a sárga? Nem tudták eltalálni, hogy lehet, kettő itt van, a harmadik, a nasárga oda.Azt mondja az egyik széksóárus: - Hé, koma, szomszédom, tájékozzuk ki, ugyan huva löhetött a nasárga? Mire a másik azonnal ráfelelt: - Azt tudom, hogy embör volt (a tolvaj). Mire rá a harmadik: - Ha embör volt, akkor nagy volt! Mire ismét az első: - Ha nagy volt, akkor vörös volt! Amikor ezt kitájékozták, elmentek a nagy vörös embert keresni. Hanem, ehelyett Csanád meg Nagyszentmiklós között megtalálták a nasárgát, egy fához volt kötve. Fönt az úton meg egy nagy vörös ember az utat igazgatta. Az volt a kenyérkeresete.A három dorozsmai embör rögtön nekitapadt a nagy vörös embörnek, hogy tőlük az éjszaka folyamán a nasárgát ellopta.Az útkaparó szabadkozott, hogy ő nem lopta, hanem kóborolni látta az úton gazdátlanul, azért kötötte a fához, ha jön az igaz jószág valakije, hát megtalálja.De a három dorozsmai embör nem engedett a nagy vörös embernek, mint mondták: - Kitájékoztuk, hogy nagy vörös embör lopta el a nasárgát, hát mög is találtuk kendöt! A lóval együtt az útkaparót behajtották a legközelebbi faluba, Csanádra, ott is mindjárt a bíró elé lökdelték, hogy az éjszaka a nagy vörös embör ellopta tőlük a nasárgát.A bíró megismerte a saját faluja útkaparóját, nem akarta elhinni az idegenek vádját. De hiába beszélt nekik a nagy vörös embör ártatlanságáról, azok erősítették a maguk hite szerinti eseményt.A bíró nem mondta, hogy hazudnak, csak azt, hogy csalatkozásban vannak. Hanem bizonyítsák ők be, hogy honnét tudják állításuk igazát.Az emberek őszintén megmondták a csanádi bírónak, hogy ők nem látták, hogy a nagy vörös embör lopja a lovukat, de kitájékozták, hogy embör volt, nagy volt, vörös volt, aki ellopta.Akkor a bíró nagyon fölcsattant a három dorozsmai embörre, hogy ők boszorkányok leginkább, ha ők tájékozni is tudnak.A boszorkányokat nem is olyan régön mögégették, én is rakatok kendtök alá olyan máglyát, hogy az összes ijukfijuk megemlegeti! Nem igaz embörök kendtök!Akkor a bírói szobából kiküldte a dorozsmaiakat, az útkaparót is dolga végzésére, ő meg a jegyzőnél, törvénybírónál tudakozódott, hogy kéne ezeket az atyafiakat úgy megtréfálni, hogy bajuk se legyen, az eszük hite is a kerékvágásra találjon.A könyvszekrény tetején almák vártak a sorsukra, valaki a csanádiak közül kigondolta, hogy egyet borítsanak le bögrével, s a dorozsmai széksósok tájékozzák ki, mi van alatta.Úgy is cselekedtek.Maga elé parancsolta a bíró a három atyafit, a nasárga kint állt a község­háza elé kötve.A bíró nagy komolyan szólott, hogy: - Most majd möglátjuk, milyen embörök kendtök. Mit tudnak kendtök. Tájékozzák ki, mert különben a boszorkányok sorsára jutnak, mögégette-töm kendtöket, mi van a bögre alatt? Lecsüngesztett fejjel, nagy szomorúan mondja az egyik: - Azt tudom, hogy gömbölű! A másik már bátrabban szólt: - Ha gömbölű, akkor óma! A harmadik teljes bizonyossággal mondta: - Ha gömbölü, akkor óma, ha óma, akkor vörös!A csanádi elöljárók hangos hahotára fakadtak, békességgel útjukra eresz-tették a dorozsmaiakat azzal a meghagyással, hogy szerencsével járjanak, de éjszaka béklyóban tartsák a lovakat, mert némelyik ló, akár a nasárga, ellegel a többiektől messzire.
Értékelés
★★
2 szavazat