Kérala egyik kicsiny állama Pratápavarsa. Réges-régen egy ostoba rádzsájának a borbély volt a legkedvesebb embere, akit Ajjappennek neveztek. Vele beszélte meg ügyes-bajos dolgait a rádzsa. Egy napon így fordult a borbélyhoz, akivel folyton csevegett, ahelyett, hogy népe gondjaival törődött volna:   - Kérj tőlem bármit, minden kívánságodat teljesítem.   - Szeretnék miniszter lenni udvarodban, felséges uram! - felelte a borbély, aki szintén meglehetősen butácska volt.   Kívánsága teljesült.   A rádzsának hatalmas hadserege volt, amely súlyosan terhelte az uralkodó kincstárát. A katonák zsoldja, fegyvere, ruhája, eledele sok-sok pénzt emésztett fel. Az új miniszter takarékos embernek bizonyult, és úgy vélte, teljesen felesleges ennyi naplopóra pénzt vesztegetni.   Ha nincs háború, csak haszontalanul emésztik a király vagyonát.   - Sokkal okosabb, ha vad kutyákat vásárolunk az ország védelmére, és szélnek eresztjük a hadsereget - tanácsolta ostoba urának. Rengeteg pénzt takarítunk meg, hiszen a kutyáknak nem kell fegyvert, ruhát, lovat, kaszárnyát biztosítanunk.   A rádzsa egyetértett miniszterével, és szélnek eresztette hűséges harcosait, a kutyákra bízva országa védelmét. Amint a szomszédos országok hírét vették a rádzsa újításának, szövetséget kötöttek egymással, és váratlanul megtámadták az országot, s máris hatalmas seregek léptei alatt dübörgött a föld.   A borbélyból lett miniszter azonnal szabadon engedte a kutyákat, és rájuk parancsolt, hogy kergessék el az ellenséget. A kutyák rá se hederítettek a parancsra, és az ellenség helyett egymással kezdtek marakodni. Így egyetlen puskalövés nélkül elfoglalhatta az ellenség az országot. Az ostoba rádzsa foglyul esett, felszólították, hogy tüstént mondjon le trónjáról. Csak akkor eresztik szabadon, és kímélik meg életét. A rádzsa engedelmeskedett.   Ajjappen, a volt miniszter nem jött zavarba.   - Ne búsulj, uram, ne légy szomorú. Nem maradunk munka nélkül. Még megvan a régi borotvám, felségednek pedig odaadom édesapám féltve őrzött borotváját. Nagyon finomacélból készült. Borbélyüzletet nyitunk. Az embereknek mindig szükségük van hajvágásra és borotválásra. Nem fogunk éhezni, meglesz a napi betevő falatunk!   Így lett a rádzsából borbély. Talán még ma is hajat nyír, borotvál, hacsak meg nem halt.