Mesetár

Amikor a mi Urunk Jézus Krisztus Szent Péterrel a földön járva nézegette hogy s mint élnek az emberek, mentek a Tisza partján Szentesnek, megszó­lalt a tanítvány.

- Uram-Tanítómesterem, akkor mi lenne, ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, s csak a másik fele lefelé?

-Ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, a másik fele lefelé, akkor a hajósok meg a hajóvontatósok örökké innának, vigadnának, káromkodnának. A Tisza dolgozna helyettük. Nem lehetne velük bírni!

De Péter szokása szerint addig erősködött, amíg kívánsága teljesült. A Tisza egyik oldala fölfelé folyt. Egészen addig, míg egebéli utasaink hazafelé mentükben ereszkedtek a folyóparton. Látják, hogy a hajósok részegen mulatnak, verekednek, káromkodnak, ok nélkül ütik a vontatós lovakat. Péter azon kezdett rimánkodni:

- Uram-Teremtőm, add vissza a régi vízjárást.

Visszaadta. De az esemény nyoma máig ott örvénylik, forog a limányban. Halászok, hajósak kerülik, Szent Péter vizének nevezik.