Mesetár

 Egy hosszú árok húzódik végig a Székelyföldön: Ördög árkának hívják. Elmondom ennek az

ároknak történetét, hallgassatok ide. Sok-sok száz esztendővel ezelőtt történt, hogy két testvér

összeállott, rengeteg sok követ hordott össze: várat akartak építeni. Amikor már szinte

felépült a vár, elfogyott a kő is, elfogyott a mész is, el minden. Búsultak a fiúk, s nem tudták

már, mit csináljanak, mert erősen belefáradtak az építésbe. Azt mondta az egyik:

- Odaadnám a lelkem üdvösségit, ha valaki annyi követ s meszet hozna még, amivel a várat

egészen felépíthetnők. Még ki sem mondta jól, honnét, honnét nem, eléjük ugrik az ördög.

Mondja a legénynek:

- Hallám a szavadat. Hozok én követ, meszet eleget, ha mindketten ideadjátok a lelketek

üdvösségét. Megrökönyödtek erre a legények. De az ördög addig beszélt, hogy így meg úgy,

nemcsak követ s meszet hoz, de fel is építi a várat, de úgy felépíti, hogy még az Isten sem

tudja elpusztítani, hogy azt mondták a legények:

- Jól van, legyen a tied a lelkünk üdvössége, csak építsd fel a várat. Ott mindjárt megcsinálták

az írást, aláírták a legények, aláírta az ördög. Mikor aztán az ördög kezében volt az írás, a

várat felépítette, de a legényeket nem eresztette be. Ekébe fogta őket, s úgy hajtotta keresztül,

véges-végig az egész Székelyföldön, s húzatott velük egy mélységes mély árkot. Azóta ez az

árok földdel, kővel betelt, de a nyoma megmaradt. Azt mondják, hogy ennek előtte sok száz

esztendővel az árokban megtalálták az ördög ekéjét. Ez az eke akkora volt, hogy a vasból

kilencvenkilenc egész-vágás* szekeret megvasaltak, s még akkor is maradt egy szekercére

való.