Mese ABC

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | V | Z

Meseajánló

Király Kis Miklós

Kategória: Mesék
Találatok: 8127
Szavazatok: 10
Vélemények: 0


Mesék, mondák

Mesekereső

1 perc, 1% és 1 jó nagy segítség

Ha adóbevallást készít, gondoljon egy percre a civilekre, azokra, kik mindenkinél több önkéntes munkával dolgoznak közös értékeinkért. 
Támogassa az ESTi MeSe VáR fenntartója, az Életfa Kulturális Alapítvány további munkáját adója 1%-ával! Adószámunk: 18375255-1-04.
Köszönjük!

Mesetár

A török basa

Látogatás
1600
Értékelés
5
Gyűjtő
Benedek Elek
Könyv címe
Magyar mese- és mondavilág 2. kötet
Rate this listing
1 szavazat
Kedvencekhez:
0

 Akkor történt, amit most elmondok, amikor a török volt az úr Magyarországon. Valamelyik

nagy háború után volt: a törökök mentek vissza a hazájukba, s amerre áthaladtak, falukat,

városokat felgyújtottak, asszonyokat, férfiakat, de még gyermekeket is elvittek

Törökországba, szomorú rabságba. A többi közt Törökországba került egy kisfiú is. Ezt a

török császár udvarába vitték, ottan nevelődött fel. A török császár megszerette az ügyes fiút,

katonának nevelte, s az isten úgy felvitte a dolgát, hogy basa lett belőle. Telik-múlik az idő,

megházasodik az egyszeri magyar fiú, s Isten megáldja gyermekkel. No, ha megáldotta, dajka

is kellett a gyermek mellé. Mikor éppen dajkát kerestek, arra vetődött egy öreg magyar

asszony, azt a basa mindjárt felfogadta dajkának, hadd legyen az ő gyermekének magyar

dajkája. De ugyancsak meghagyta az asszonynak, hogy jól vigyázzon a gyermekre, még a szél

fúvásától is őrizze, mert különben így meg úgy, kerékbe töreti. Hiszen dajkálta az

öregasszony, ahogy tőle kitelt. De egyszer a gyermek megbetegedett, s sírt éjjel-nappal, nem

tudta elcsitítani. "Istenem, Istenem - tűnődött magában az öregasszony -, mivel tudjam

elcsitítani ezt a gyermeket! Ha meghallja az apja a sírását, vége az életemnek!"

Mit gondolt, mit nem magában, elkezdett énekelni a gyermeknek:

Csicsija, babája,
szép török fiúcska!
nekem is volt egyszer
szép kicsi fiacskám,
elvitte a török,
szép piros hajnalban,
hajnal hasadásban.
Most is megismerném,
ha elémbe jönne,
karja fehérjéről,
fehér szemölcséről.

Hallotta ezt a nótát a basa felesége, aki értett magyarul. Szalad az urához, s mondja, hogy mit

énekel az öregasszony.

- Ez az én édesanyám! - kiáltott a basa, s szaladott ki az öregasszonyhoz.

- Anyám, édesanyám, lelkem, édesanyám, nézzen a szemembe, megismer-e engem?

Mondotta az öregasszony:

- Megismerlek karod fehérjéről, fehér szemölcsödről. Ott mindjárt felgyűrte az inge ujját a

basa, és ím, rajta volt a karján a fehér szemölcs. Ott mindjárt egymás nyakába borultak, vége-

hossza nem volt ölelésnek, csóknak. Így volt, igaz volt, vége volt.

Legújabb mesék

1. Mese az...
    Kategória: Legenda mesék
2. A bárány mája
    Kategória: Legenda mesék
3. Kardana átka
    Kategória: Legenda mesék
Tovább...

Legnépszerűbb mesék

1. Csali mese
    Kategória: Mesék
2. A bolond falu
    Kategória: Bolondos mesék
3. A BOLDOG EMBER
    Kategória: Mátyás király mesék
Tovább...

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre e-mail címed megadásával:

Delivered by FeedBurner

Életfa Twitter Iratkozz fel RSS értesítőnkre! 

Írj nekünk levelet! Iratkozz fel az Életfa csoportba a Facebookon!

Hirdetés