- Fábián Ágostonné (41)
- Feldolgozott (-1)
- Forrás helye (576)
- Francia (1)
Volt egyszer egy kisnyúl, tanált egy harangot. Nagyon örült neki, a nyakába akasztotta. De legelnyi nem tudott tőle, hát egy kis fára akasztotta, így nyugodtabban legelészett. Ahogy legelészgetett, egyszer csak jóllakott. Ment vissza a kis harangjaér. A ...
Volt egyszer egy szegény parasztember és a felesége. Éltek, éldegéltek kedv nélkül, mert gyermekük nem volt. Egyszer azt mondja az ember a feleségének: - No, asszony, gondoltam én egyet! - Mit, apjuk? - Elmegyek az erdőbe, és faragok fából egy gyermeke ...
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy gazdag juhász, akinek annyi juha volt, mint égen a csillag. A között a rengeteg sok juh között volt egy, amelyiknek kék volt a gyapja. Amint egyszer a juhás ...
Hát hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás-tengeren is túl, az üveghegyek mellett, volt egy szegény embernek egy kis háza. S abban feleségestül maga a szegény ember. Azon sóhajtozott mindig ő is, a felesége is, hogy csak egy fiuk ...
Volt a világon egy kis tyúk, csak ott kapargált, csak ott kapargált a szeméten. Egyszer a szomszéd fia áthajított egy kis követ, egyenesen a kis tyúk fejére esett. Megijedt a kis tyúk, szaladt, szaladt, mindig ezt kiabálta: "Fussunk, fussunk, égszakadás, ...
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki: - Látod, fiam, azt a nagy fát? - Látom. - Eredj fe ...
Hol volt, hol nem volt, de valahol mégis volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás-tengeren egy sánta arasszal túl: volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek nem volt az égvilágán semmije, csak egy fia, s azt is Gyurkának hívták. No hisz ...
No, vót egy öregember, vót annak három fia. Hát meg egy bakkecskéje. Mondja a legöregebbik fiának: - No fiam, menjél, legeltesd meg azt a kecskét! Térgyig érő fűbe, itasd meg a bokáig érő vízbe! Elment a gyerek, megetette a kecskét, megitatta, hazahajto ...
Egyszer hol volt, hol nem volt, volt a világon egy ember, annak volt két fia meg egy kecskéje. Azt mondja egy reggel az ember a nagyobbik fiának: - Hajtsd ki, fiam, ezt a kecskét legelni, de olyan helyre hajtsd, ahol jóllakhatik. A fiú kihajtotta szép f ...
Volt egyszer egy király, s annak a királynak egy olyan kedves kutyája, hogy azt a világ minden kincséért másnak nem adta volna. A királynak egyetlen leánya volt, azt is eljegyezte a szomszéd királyfi. Ennek a királyfinak erősen megtetszett a kutya, hane ...
Felső-Magyarországon még most is emlegetik a rettenetes Rajnohát, aki káplár volt Rákóczi seregében, s sok labancot küldött a másvilágra. Hanem - hiszen tudjátok jól - a labancok lassanként leverték a kurucokat, Rákóczi kibujdosott az országból, a vitézei ...
Egyszer Szent Péternek, mikor Jézus Krisztussal utazott, eszébe jutott, hogy ő szeretne isten lenni, ha tovább nem, legalább egy napra. Majd megmutatná ő akkor, hogy hogyan kellene a világot igazgatni. Jézus minden módon iparkodott lebeszélni erről a bo ...
Hej, régi vár még ez a Firtos vára is! Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydogált, szűrődött a föld színéről, egy gyönyörűséges tündér- királykisasszony szállott a fellegek közül ennek ...
Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerént, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóri ...
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy király. Ez a király addig-addig, hogy eladta minden vagyonát, s elitta. Na, gondolta, most már se ruhája, se semmi, kimegy az erdőbe, felköti m ...
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény özvegyasszony, annak egy fia: Palkó volt a neve. Nagy szegénységben éltek: mikor volt mit egyenek, mikor nem. N ...
Ezelőtt a tűz nem füstölt. Szerettek az emberek esténként a Kórógy partján; tűz mellett beszélgetni. Egyszer odatoppant az ördög. Rá lehetett ismerni, csúnya volt az orcapofája, akár a bűn. Azt mondta az embereknek: -Meghalt az édesanyám, sirassátok! Az ...