Mátyás király egyszer Csóron szállt meg, a fogadóban. Mivel éppen böjtidőben jártak akkor, hát halat rendelt vacsorára. Kihozta a fogadós a vacsorát. Egy jókora csukát szolgált fel a királynak. Mátyás mindjárt észrevette, hogy valami hibádzik. - Hé, fogadós! Hol van ennek a csukának a mája? - Uram, ez csóri csuka, ennek nincsen mája - lódította szemrebbenés nélkül az elvetemült ember. - Nincsen-é? - rikkantott Mátyás király. Mindjárt megparancsolta a szolgáinak, hogy húzzák a fogadóst piros kesztyűbe. Így mondták, ha valakinek pirosra vesszőzték a kezét. A szolgák nyomban megcselekedték a dolgot. Jól elverték a kezét a kapzsi fogadósnak. Mátyás király csak annyit mondott: Ha a csóri csukának nincsen mája, a palotai pálcának meg nincsen száma.