• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

Akit megsegített a Jézuska

Részletek

Látogatás
13107
Értékelés
Star10Star10Star10Star00Star00
Vót egy nagyon szegény cigán. Lopni nem akart, de nagyon szegén vót. Elment a paphoz gyóvonni, mondta, hogy nagyon-nagyon szegény. Hát ugye a pap mit mondjon neki, aszongya neki, hogy: - Ide hallgassál, van a falu szélin egy Jézuska, egy feszület, menjél oda, oszten imádkozzál! Majd hátha megsegít a Jézuska. Hát el is ment a szegény cigány minden nap. Mindig avval fejezte be az imáját: - Aranyos drága Jézuskán, adjál nekem száz forintot! De nem kevesebbet, kilencvenkilenc nekem nem elég! Aztat el se viszem, nekem csak száz köll! Hát többször ment a cigány imádkozni; hát arra ment egy kupec. Hát ugye ez kihallgatta, hogy mit esdekél ez a cigány minden nap itten. Nahát egyszer gondolt egyet: megtréfálja a cigánt. Kiolvasott kilencvenkilenc forintot, a kereszt tövibe tette. Hát megy a cigány imádkozni: - Drága aranyos Jézuskám, adjál nekem száz forintot! De nem kilencvenkilencet, mert nekem száz köll! Mer a kilencvenkilencet el se viszem! Egyszer néz a cigány a kereszt tövibe: hát ott van a pénz! Gyorsan fölmarkolta, megolvasta: kilencvenkilenc vót. Ránéz a Jézuskára: - Tudod-e, Jézuska, hogy még egy forintval tartozol! Aval elment a cigány, nagy boldogan ment a falu felé, hej, a kupec utána, alig érte utol. - Hé te, cigány, állj meg! Az nem a te pínzed, az az enyém! - Dehogy a tied, hogy vóna, hát nekem a drága Jézuska adta! A kereszt tövibe vót letéve. - Oszt hogy vóna az a tied? De a cigány nem akarta odadni. Úgyhogy a kupec eleget szabódott, ráhagyta a cigánra. Avval mentek a bíróságra, hogy majd a kilencvenkilenc forintot ugye majd visszaadja a cigány. No, ugye a kupec kapott először szót a bíróságon, elkezdi a panasszát, hogy hogy járt. Mondja folyékonyan a kupec. Egyszer beleszól a cigány: - Ne tessék neki hinni, nagyságos bíró úr! Ez annyit tud hazudni-e, hogy még eztet a kabátot is levenné rúlam! - Jaj - aszongya a kupec -, hát ténleg - aszongya -, az enyém az a kabát! - Elkezdi ráncigálni le a cigányrút a kabátot. Ugye, mondtam: lássa, nagyságos bíró úr! Lássa, bolonddá teszi ez még a Szűz Máriát is! Lerángatta róla a kabátot - hát a cigánnak megmaradt ugye a pénz. Neki lett igaza, mer hát a kupec lerángatta az ű kabátját rúla. Na, a cigánnak adtak igazat. A cigány hazament, elment a bótba, bevásárolt, vett magának új ruhát, új cipőt, még vett még kabós botot is. Sétál nagy kényessen, megy az úton, találkozik a pappal. Rászól a pap: - Mi van, te Lajos? Hát még nem is köszönsz? - Én-e, mért köszönnék én magának? - Hát de hiszen én az Isten szolgája vagyok! - Jaj, jó hogy eszembe hozta, tisztelendő úr: akkor mondja meg az urának, hogy a fia, a Jézus nekem tartozik egy forintval! Adja meg! -Jaj, Lajos, hát hogy tudsz ilyent mondani? - Úgy, ahogy mondom, csak kilencvenkilencet adott nekem a Jézus. Még egy forintval tartozik. Hát addig-addig vitatkoztak, egyszer azt mondja: - Hallgasson, tisztelendő úr, mert főbe vágom evvel a kabós botval! - Jaj, mit tudott csinálni a plébános úr: kinyitja a butyellárisát, oszt odadta Lajosnak az egy forintot, hogy már csak hallgasson. Hát így lett a cigánnak kerek száz forintja.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004
Értékelés
★★★
8 szavazat