Mátyás királyhoz sokan folyamodtak különféle kérelmekkel. Egy ember kitüntetést szeretett volna kapni. Volt neki egy szép kis kakasa, elküldte királynak, gondolta, kap érte valami kitüntetést. Mátyás király el is fogadta a kakast azzal a feltétellel, hogy az ember is ott lesz az ebéden, mikor a húsát megeszik, és ő osztja fel, de úgy, hogy aki ott van, igazságosan kikapja részét. Különben nem jutalmat, hanem büntetést kap.Nem is kellett az embernek egyéb! Szörnyen megijedt, törte a fejé nagyon, búsult, hogy ossza el a kakast. Elpanaszolta a szomszédjának a baját. A szomszédja azt mondta, ő el tudná osztani, ha elmehetne helyette a királyhoz. Az ember szívesen beleegyezett, mert már annyira törte a fejét; hogy megfájdult bele.Elment a szomszéd Mátyás királyhoz, megsütötték a kakast ebédre, s az asztalhoz ültek. Ott volt a király, királyné, két fia, két leánya, meg a szomszéd. Mikor behozták az ételt, mondott a szomszéd egy tréfás beszédet a sült kakas felett, és elkezdte osztani.Levágta a fejét, odaadta a királynak.- A feje a ház fejét illeti - mondta az ember. Levágta a nyakát, odaadta a királynénak.- A nyaka a ház asszonyát illeti, a nyaka van a fejéhez legközelebb a kakasnak, mint a királyné a királyhoz.Azután levágta a két szárnyát, odaadta a fiúknak, hogy jobban tudjanak írni. Levágta a két lábát, és odaadta a leányoknak, hogy jó táncosok legyenek. Mikor így elosztotta, azt mondta:- Most már mindenki kivette a részét, ami őt illeti, csak még én nem. Maga elé tette, ami megmaradt, és megette.Mátyás király csak nézte, hogy fizeti ki őket az aprólékkal, s mikor a java maradékot maga elé tette az ember, azt mondta neki:-Nem tudtam, hogy ilyen okos!A szomszéd aztán megmondta Mátyás királynak, hogy nem ő az az ember, aki a kakast küldte, ő csak a szomszédja. Erre még nagyobbat nézett a király. Megajándékozta azzal, amit a kakas gazdájának akart adni.