• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

Mit „tud” pszichológiai szempontból a népmese:

A népmeséknek, a szórakoztatáson és a játékban való szerepükön túl típusuktól függően van olyan többlettartalmuk, melynek lélektanilag is nagy jelentősége van.

A mese gyökerei a különféle elméletek szerint lehetnek álmok, az archaikus lelki minták, a társadalmi és történelmi események, vagy a mítoszok, de pszichológiai szempontból mind ugyanarra az eredményre vezet: a mesék a lélek mélyén, múltban gyökereznek, érlelődtek, csiszolódtak és így, ami fennmaradt, az általános, közös, lényeges és fontos a léleknek (kortól függetlenül). Így azt mondhatjuk, hogy a mese egy forrás, lehetőség olyan folyamatok követésére, megélésére, tanulására is, melyek a tudattalan mélyével kapcsolatosak, és hozzátartoznak életünkhöz.


A mese lehetséges lélektani funkciói:

* Feszültségcsökkentés vágyteljesítés és humoron keresztül
* Nevelési célok megvalósítása – tanulságok, információk átadása által
* Önismeret növelése, problémamegoldás javítása – új lehetőségek és megoldásmódok felvetésével
* Személyiségfejlesztés – archaikus problémahelyzeteket érintve megoldásokat kínál, lelki fejlődés-utakat ír le.



A meséknek a múltba és a lélek mélyére nyúló gyökerezettségük miatt eredeti és magyar népmeséket adjunk a magyar léleknek.

Hogyan hat a népmese:


A mese lehetőség, szimbolikus formában hordozza az üzeneteket, amelyeket munkával, belső odafigyeléssel fejthetünk meg a magunk számára. A lélekkel kell egybetennünk a jelet és a jelentést, a szétválasztottból egészet alkotnunk, és a több értelmezhetőségi lehetőségből, feldolgozási mélységből az egyénit, a számunkra akkor és ott érvényeset megtalálnunk. A szimbólummal való munka, azáltal, hogy az objektív értelemadás helyett szubjektív élményeket, érzéseket is mozgósítva munkára fogja a lelket, egyénivé teszi az értelmezést is – bizonyos mértékben. Ha a hallgató beleéli magát a saját meséjébe, a mese élővé válik, és a hallgató értelmezheti, használhatja a számára aktuálisan leginkább szükséges módon, a történetből belső történet, metatörténet válik (Szőnyi Magda). A beleélés szerepe a mese újraalkotásában és hasznának élvezetében elsődleges.

Azáltal, hogy a mese „csak” lehetőség, szabadságot is ad a hallgatónak, hogy jelenlegi állapota, lehetőségei és szükségletei szerint „használja” a mesét. Így egy olyan személyre szabottságot ér el, mely szándékosan, direkt módszerekkel nem megvalósítható.

A mese a biztonság érzését is nyújtja, egyrészt, mert nem kényszerítő jellegű, „csupán” csábít, csal a világába, másrészt, mert a világa messze van, „az Óperenciás tengeren túl” vagy valahol a távoli múltban, egyszer valamikor. Tovább növeli a biztonság érzését a mese tartalma, a mindig jó vég és a mesén belüli íratlan szabályszerűségek, amik az ismeretlen mesével szemben is bátorrá tesznek. Ez a biztonságérzés már önmagában is megnyugváshoz vezet, ami a belső rendeződést segíti elő, de mindenképpen alapot teremt a mese (egyéni) üzenetének befogadására.

A népmesék a kontrasztos, hihetetlen eseményekkel, szereplőkkel, a határtalan lehetőségek világának csábításával alkalmassá teszik a lelket arra, hogy megnyíljon az új lehetőségek, ismeretek előtt és hogy elég erős és bátor legyen szembesülni és befogadni az újat. Mindezt természetesen csak akkor, ha megfelelő módon kerülnek a hallgatóval kapcsolatba.

A mesével való találkozás feltételei


Annak érdekében, hogy a népmese – pszichológiai szempontból felvázolt – lehetőségeivel élhessünk a mesével való találkozásnak, meseolvasásnak, mondásnak vagy hallgatásnak feltételei vannak.

A mese, mint lélektani lehetőség, csak akkor él az ember számára, ha alkalma van dolgozni vele. A szimbólumokat saját maga számára megtalálni, a mese személyes üzenetét meghallani és feldolgozni, időre van szüksége a hallgatónak. Ezért fontos a mese dinamikája – hosszúsága, az ismétlődések, és a hallgató érzése, hogy bátran utazhat az elvarázsolt világban, mert tudja, hol lesz a vége.

A munka másik feltétele a gyorskiszolgálás mellőzése. A kész válaszok, megalkotott képek, készen tálalt értelmezések lehetetlenné teszik a spontán és egyéni belső munkát. Ha a hallgató kérdez, az inkább a feszültség és a munka jele, amit egy kész válasszal lehetetlenné tehetünk. Éppen ezért a feltett kérdésekre nem kell azonnal választ adni, a személyes válaszát úgy is csak maga a hallgató tudja megkeresni.

Továbbá minden kész értelmezés a mesében meglévő és nem lévő üzenetek meghallását teszi nehézkessé. A hallgató ugyanis olyan üzenetet is meghallhat, ami számára aktuálisan fontos, és a mesében levő valamely mozzanatról jutott eszébe csupán, de a mesében magában nem is találnák meg. Éppen ezért a mesék megbeszélésekor elég a személyes vonatkozásokat hangsúlyozni, az általános igazságok ugyanis csak annyiban fontosak, amennyire bennünk visszhangot keltettek.



Stiblár Erika
2007