• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

A feledékeny legény

Részletek

Látogatás
49958
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
No, elmesélem a feledékeny legényt. Volt egy szegény öregasszony az egyik faluba. Vót annak egy suhanc fia, a Jancsi. Aszongya egyik napon: -Édesanyám, én mán elmegyek a szomszéd faluba, keresek mán magamnak egy szeretőt! Jaj, aranyos fiam, nem vagy te még legény! Hiszen még hosszú gatyád sincs. Várjál még egy kicsit evvel, amíg leszövöm ezt a vásznat! De Jancsinak megpezsdült a vére, ment vóna. - No még nem mehetsz más faluba, míg gatyád nem lesz, mert ha megkísértenek a boszorkák, akkor kirántod a gatyád madzagját, a boszorkánynak a nyakába csapod, a boszorkány minden ereje, tudománya elmúlik. Jancsinak kiabálhattak íllyen szót, ollyan szót, fogta magát, elment a szomszéd faluba. Ott összeismerkedett egy Mariska nevű jánnyal. Ugye hazakísérgette, de bizony jól elment az idő, ejszen jól ráesteledett. Jancsi félt hazagyünni. Há mondja neki a jány anyja: - Hát ide hallgassál Jancsi, hát aludjál itt éjszakára, elalszol ott a kamrában! Jancsi még először bele is egyezett; hű, oszt eszibe jutott, hogy ő itt nem alhat, idegen házba nem vetkőzhet le. Jaj, neki mindenáron haza költ menni, ő itt nem alhat! No, nagyon félt, de azért mégis hazajött. Oszt az vót első, amint hazaér: - Édesanyám, most mán oszt nekem varrjon ténleg egy gatyát, mer már én legény vagyok, én udvarolni akarok! - Jól van, no, gyerek, ha már annyira vagy, van itt kilenc szövő vászony! Lemért az anyja egy három rűföt, varrt belőle Jancsinak gatyát. Hat rűföt meg eltette máskorra. Jancsi magára húzta az új gatyát, nagy fütyörészve, énekölve elindult, hogy megmutatja Mariskának az új gatyáját. Hát ahogy megy, alig hogy kiér a falubúl, jött egy nagy záporesső, úgy megázott, a gatyájábúl csak úgy csurgott le a víz. Jaj, most mán ilyen ázottan mégse mehet! De amilyen gyorsan gyütt az esső, olyan gyorsan elment. Nagyon fényesre kisütött a Nap. Jancsi gondolt egyet, elment a bukor megé, levette a vizes gatyáját, kiterítette a bukorra. Û meg otten fölhúzta a nadrágját vissza, elbóbiskolt. Hát elszunnyadt. Mikor kinyitja a szemét, már kezdett sötétedni. Elindult a jányhó odafelé, nagy fütyörészve, énekölve, esze ágába se vót. hogy a gatyát ott felejtette. No, odaért estére, beköszönt: - Adjon Isten, jó estét! Hej, Mariskám, mán én nekem van valamim, mán én itt alhatok nálatok! - Mi van neked, te? - Hát van valamim, majd megmutatom! -Hát mutasd meg, ne csak a szád járjon! Jancsi lehúzta így a nadrágját. Jaj. Mariska összecsapta a kezit: -Hű, de hosszú! - Ez hosszú-e, hat rűf biz otthon maradt! Jaj, azzal a Mariska kapta magát, kiszaladt a házbúl. Jancsi meg néz utána: mi lelte ezt a jányt, mér szaladt ez el? Akkor úgy végignéz magán: akkor látta, hogy nincs gatyája. Jaj, fölrántotta nadrágját! De az úgy elszaladt. De ha akkor Jancsi el nem szaladt vóna, ez a mese is tovább tartott volna.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004
Értékelés
★★★★
86 szavazat