• Népmesék

    Népmesék

    Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
  • 1

MesékRSS

A deákból lett király

 

Útra ment egy deák, s amint a mezőbe ment, talált valami kipattogzott borsószemekre; gondolta, hogy azoknak hasznát veheti, mett ő szegény legény; hiszen az apja azt es tanácsolta volt neki, hogy ami többet ér egy bolhánál, azt ha találja, vegye fel. Felszedte hát a borsót, s a zsebibe rakta.

 

Útjába elestéledett egy királyi városba, béjelentette magát a királynál, s útiköltséget kért, s az éjjelre szállást.

A deák jóforma legén volt, helyesen beszélt, s ügyesen viselte magát. A királynénak ez figyelmire esett, s minthogy eladó leánya volt, úgy vélekedett, hogy hátha ő királyfiú, s leánynézőbe jött, s csak azét őtözött deáknak, hogy ne esmerjék meg! Ezt a gondolatját megmondta az urának, s a király es helyesnek vette. Ketten megegyeztek, hogy tudják ki, igazán királyfiú-e? Megmarasztották vagy két napra. Első écakára nemigen pompás ágyat vetettek neki, azétt, hogy ha avval megelégszik, úgy csak deák, de ha nem, akkor királyfiú.

 

Az ágyat megvetették egy oldalházban, s egy bizadalmas emberit a király annak az ablakára állította, hogy lesse meg a deákot, mit csinál. Megmutatták a deáknak az ágyat, s ő vetkezni kezd ott egyedül; de amint vetkeznék, a borsó a zsebiből mind az ágyba hull alája; ő keresgélni kezdi, s egyenként esszeszedegetni; hajnal lett, míg essze tudta szedni. A vigyázó nem látta, mivel dógozik a deák, de látta, hogy nem aluszik, hanem mind csak az ágyát igazgatja, s csak hajnalra aludt egy cseppecskét. Azt jelentette a királynak, hogy a szálló nem aludt, csak az ágyával bajlódott; úgy látszik, hogy nem afféle ágyhoz van szokva.

 

Felkőtt a deák, s reggeli ebéd alatt a király megkérdette: hogy aludt?

A deák azt mondta:

— Egy kicsit nyughatatlanul, de annak es magam valék az oka!

Ebből azt húzták ki, hogy megbánta, miért nem adta ki magát, hogy ahhoz való

jó ágyat vessenek neki. Hitték, hogy királyfiú, s ahhozléve bántak véle.

 

Más este esmént oda vetettek ágyat, de királyi módra. A deák, hogy a múlt éjjel nem aludt vót, mihent a fejit letette, úgy elaludt, mint a tök, virradtig meg sem moccant. Most a borsóval nem kellett, hogy baja legyen, mett azt a küsruhája szegibe kötte vót, mikor az ágyból esszekeresgélte. A vigyázó azt jelentette reggel, hogy az utazó végig jól aludt.

 

Csakugyan most mán meghitték, hogy a deák csak deák képet vett, de királyfiú; reá fogták, hogy királyfiú, s királyfiúnak szólítgatták.

A király leánya jól járt utána a deáknak, nem nagy dologba került, hogy magát véle megszerettesse; s ketten esszekőttek. Álló esztenedeje vót, hogy együtt élnek; akkor őköt felrakták, s útnak eresztették, hogy a deák-király es mutassa meg feleséginek a maga országát.

 

A deák még most ijedt meg, hogy kurucoson tanál járni. Szepegett, szepegett, de csak elszánta magát, hogy úgy legyen, ahogy jő. Mondá magában:

— Elindulok vélik, s ha nem egyéb, elszököm töllik, visszamegyek a kolégyomba! 

A deákköntöst soha sem hagyta el magától.

 

Elindultak, s addig mennek, míg egy nagy erdőbe érnek; ott egyhelyt a deák félre menyen, s egy mély árokba vetkeződni kezd, hogy a deák gúnyába őtözzék s elszökjék.

Éppen ott hevert egy hétfejű sárkán, s ez őt megszólította:

— Ki vagy? Mit keressz itt? Mit akarsz?

A deák elbeszélte a sárkánnak az egész dógát, s azt es, hogy most eppen szökni

akar el.

 

A sárkán azt mondta reá:

— Nem szükség elszökni. Kár vóna! Csak folytasd útadot, s amint az erdőből kiérsz, meglátsz egy lúdlábon forduló rézvárat, menj be abba, s lakjál ott békével feleségestől, kutyástól, macskástól addig, míg a vár mozogni s forogni kezd; de akkor osztán kotródj onnét, met akkor én menyek oda haza, s ha benne kaplak, vége életednek.

 

Visszament hát a deák az úti társasághoz, s tovább utaztak, míg az erdőből kiérve a várat meglátta; oda mind bémentek, s megtelepedtek, mint az övébe. Jól találták magikot két esztendőn keresztül, s maga es hinni kezdte, hogy mán igazán király. De hát eccer a vár csak mozogni, forogni kezd nagy gyorson! Megbúsul a deák, s kimenyen a vár élire, ott sétál nagy búson alá s fel. Talál ott egy vén banyót, aki azt kérdi tőle:

— Mi bajod van, felséges király?

— Hm! Az a baj anyó — azt mondja a deák —, hogy nem vagyok király, de még es

annak kell lennem!

Elbeszéli egész dógát mostanig.

 

Az még nem baj, fiam! — mondja a banyó. — Köszönd, hogy nem titkoltad el előlem dógodat! Én a kuruzsos királyné vagyok, a hétfejű sárkánnak legfélelmesebb ellensége. Azétt azt tanácsolom: igen hirtelen süttess egy cipót, egymás után hét sütéssel, azt a cipót mindenkor legelőbb tétesd bé a kemencébe, s legutoljára vétesd ki; azt hónap reggelre, mikor a hétfejű sárkán megérkezik, tétesd ki a várkapuba, s az a sárkánnak úgy megfelel, hogy a téged soha nem fog háborgatni, s a vár mindenestől neked marad!

 

A deák a cipót eppen úgy elkészítette, s már éfél után egy órakor a cipó ki volt téve a várkapuba.

Mikor a nap bútt fel, a hétfejű sárkán a várkapura ment, de őt a cipó így szólította meg:

— Hó! Itt én vagyok az őrző, ide az én engedelmem nélkül nem mehetsz bé! Ha bé akarsz menni, előbb ki kell állanod azt, amit én kiállottam!

— Nekem ide csak bé kell mennem! — azt mondja a sárkán. — Micsoda próbákot állottál ki hát?

 

A cipó elbeszélte, hogy őt, mikor mag vót, felásott fődbe takarták, elrothadt, kikőtt, felnőtt, sok hideget, meleget, esőt, havat kiállott, méges megtermett, levágták, esszekötözték, megcsépelték, esszemorzsolták, meggyúrták; azután hétszer egymás után, mindannyiszor minden társainál előbb, a tüzes kemencébe bévették.

— Ha ezt mind így kiállod, akkor hiszem béeresztlek, de máskülönben ide nem mégy bé!

 

A sárkán tudva, hogy mind azt ki nem állhatja, úgy neki haragudt, hogy mérgibe kihasadt, s így elpusztult.

A deák pedig az naptól fogva annak a várnak ura lett; apósa s anyósa halála után két országnak lett királya; s ha meg nem hólt, ma es uralkodik.

Ha tudnám, hogy ilyen szerencsésen járok, mint a deák, én es a mái szentséges nap beállanék deáknak!

 
Kapcsolódó kategóriák

Az Úristen azt parancsolta Noénak még annak idején, hogy csináljon bárkát, vagyis hajószekrényt, de senkinek az égvilágon meg ne mondja,; hogy mit is csinál. Noé a házátul föl a hegyre járt el dolgozni. Mindennap. A felesége kérdezgette, hogy hova jár. D ...

Látogatás7313
ÉrtékelésStar10Star00Star00Star00Star00

Volt egyszer egy szegény ember, annak a szegény embernek felesége, egy fia s egy vörös tehene. Egyszer csak meghalt a szegény ember felesége, s alig telt el egy hónap, kettő, azt mondta a gyermeknek a szomszédasszony: - Te legényke, mondd meg az édesapád ...

Látogatás11898
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy király. Volt egy fia, de az nagyon gonosz volt, mert mindent megtehetett, ami csak eszébe jutott. Örökké a sötét erdőt járta, öldöste a madarakat, vadakat, egyszer még egy rőzseszedő any ...

Látogatás13198
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még azon is túl, ahol a kurta farkú disznó túr, volt egy zöldszakállú király.   Az a zöldszakállú király egyszer fogta magát, elindult vándorolni. Már nagyon sokáig vándorolt, bizonyosan megjárt már ...

Látogatás10762
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Ez a házaspár is itt élt valahol, nem messzi a messzihez. A világból a maguk dolga bízódott rájuk. Egymást őrölték naponta. Az ember kezdte. - Könnyű neked, asszony. Egész nap a mezőn gürcölök, a hátam majd kiszakad, alig haladok, töröm össze kezem-lábam ...

Látogatás6796
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

Hol vót, hol nem vót, ez bizony má nagyon régen vót, hogy vót egy nagyon-nagyon zsugori ténsasszony. Hát ez a ténsasszony annyira szerette a gombócokat, hogy ha má csak tehette, mindig azt csinált magának. Hát egyszer is vendégeket várt, csinált nagyon so ...

Látogatás19922
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ez a király olyan hatalmas volt, hogy ha eltüsszentette magát, az egész ország népségének rá kellett mondani: "Adj isten egészségére!" Minden ember mondta, csak a csillagszemű juhász nem akarta soha mondani ...

Látogatás21536
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Katonakovártély volt egy faluban, mint itt is voltak katonák is. A gazda vacsora után kiment mindig imádkozni. A katona osztán meghallgatta, hogy a gazda milyen jól imádkozik a csűrben. "Ott jó imádkozni - gondolta - , a gazda azírt imádkozik ott." Aztá ...

Látogatás13871
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

Debrecenben, aratás idején történt ez az eset. Sok földje volt Agárdinak, jó búzavetése, kiderült, hogy aratáshoz fel kell fogadni néhány aratót. Megparancsolta hát a János kocsisának, fogjon be, elmennek az embervásárra aratót fogadni. János befogott öt ...

Látogatás8083
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star10

Volt egyszer egy cigány, volt neki egy lova. - Elmenek, te asszony, egy kis száraz gallyé. - Hát bizony, more, eredj! Megy a cigány az erdőbe a lovával, kocsijával, majd lát egy nagy száraz ágat a fán. Felmászott, ráült, hozzáfogott fűrészelnyi. Majd ...

Látogatás9453
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

A világosi hegyeknek az innenső oldalán, ahol a síkföld éppen a hegy lábával találkozik, kicsi falucskában élt egy szegény ember. Határi csőszségből kereste a kenyerét. Nagy, kerek réztábla fityegett a kabátján, hozzá való furkósbot is mutatta méltóságát ...

Látogatás8371
ÉrtékelésStar10Star00Star00Star00Star00

Vót egy nagyon szegény cigán. Lopni nem akart, de nagyon szegén vót. Elment a paphoz gyóvonni, mondta, hogy nagyon-nagyon szegény. Hát ugye a pap mit mondjon neki, aszongya neki, hogy: - Ide hallgassál, van a falu szélin egy Jézuska, egy feszület, menjél ...

Látogatás13018
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény ember meg egy szegény asszony. Nagyon nagy szegénységben éltek. Mégis mindig azon tűnődtek, hogy őnekik nem lehetett gyermekük. Az asszony egyre imádkozott az Istenhez, hogy sz ...

Látogatás13235
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, annak három szép deli fia. Szomorú volt ez a király mindig, sem éjjele sem nappala nem volt a nagy erős búbánattól. Fekete gyászba húzatta gyémántpalotáját, az egész várost, mert ...

Látogatás13176
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Volt a világon, hol nem volt, volt egyszer egy király, annak három lánya. Egyiket hívták Erzsikének, a másikat Mariskának, a harmadikat Ancsurkának. Nagyon elszegényedtek, a szülők meghaltak, a lányok olyan szegények maradtak, mint a templom egerei. Így s ...

Látogatás9168
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Egyszer volt, hetedhét országon túl, még az Óperencián is túl, de még azon is túl, egy király. Az a király sokszor olyan törvényeket adott ki, amilyeneknek még csak híre sem volt más országban. Egyszer azt a törvényt találta kiadni nagy büntetés alatt, ho ...

Látogatás8592
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Hol volt, hol nem volt, hetedhét ország ellen volt, az Óperenciás-tengeren is túl, de az öreganyám házán is túl volt, élt a világon egy király. Annak volt három fia. Már nagyon öreg volt, a szemét úgy kellett vasvillával feltámasztani. Azt mondja egyszer ...

Látogatás16540
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy király, annak egy fia. Mikor ez a királyfi nagy legénnyé serdült, azt mondta az apjának: - Édesapám, én elmegyek, s addig vissza sem térek, míg a világo ...

Látogatás23743
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star10Star00

Árpádot eltemették egy pataknak a medrébe, osztén ráengedték a vizet. Azóta se tudjuk, hogy hol van eltemetve.   Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004

Látogatás7632
ÉrtékelésStar10Star00Star00Star00Star00

Volt a világon egy átkozott pipöretyúk. A kert alá járt kapargatni, a kert megdőlt bánatában. Arra szállt egy varjú, azt mondja: - Mi lelt tégedet, kert? Eddig te mindég talpon voltál, most meg ki vagy dőlve. A kert ágy válaszolt: - Hallgass ide! Volt ...

Látogatás11064
ÉrtékelésStar10Star10Star10Star00Star00